Ez az első napja annak, hogy sok-sok időt fogok távol tölteni életem szerelmétől. Ez elsőre hülyén hangozhat "életem szerelme" egy 18 éves lánynál... de igaz ő az egyetlen, a tökéletes, a mindenem! Már 4 éve legjobb barátok vagyunk és több mint egy éve járunk egymással. A szerelmünk igazi csoda! Anyukám azt szokta mondani, hogy "jól becsüljem meg mert még egy ember aki így szeret valakit nincs a világon!", és én ezzel tisztában is vagyok.
Most jelentkeztünk mindketten egyetemre, ugyan Pest-Pest de más-más egyetemekre vettek fel minket, amivel nincs is baj.. csakhogy az élet kicsit keresztbetervezett nekünk. Ő kémszémtáborban van 15-22 között én 22-25 között gólyatáborban vagyok, majd ő 25-28 között lesz gólyatáborban, majd én 29-én beiratkozom! Nem egy városban lakunk, és hát azt a 2 napot még a családdal töltjük, majd szeptember első napján ő második napján én költözöm fel Budapestre. Nem nagyon, csak enyhén váltjuk és kerüljük el egymást!Két napnál többet régen soha de soha nem voltunk távol egymástól, és már attól is idegbeteg voltam, meg ő is. Hiányzik. Szóval ez most egy nehéz időszak lesz, mint neki, úgy nekem is!
Augusztus 15 az első nap!
Felment felment Pestre. Ahogy elment a vonat éreztem, ahogy egyre és egyre távolabb kerül tőlem. A sejtjeimben éreztem, hogy messze van túl messze... utána akartam futni. Odaért és persze írt, mert mindig ír, ha valahova odaért (aggódós típus vagyok, ha róla van szó). Reméltem, hogy jól érzi magát, és tudtam, hogy bearanyozza a termet ahova belépett, tudtam, hogy könnyen barátokra talál, és igazam lett. Folyton értesített mit csinál, merre van és ez nagyon jól esett a lelkemnek, hogy tudtam remekül érzi magát, él és virul!
Eközben én itthon ültem és Sims3-aztam. Rakodtam pedig utálok rakodni, de tudtam ha megteszem büszke lesz rám! Tv-gép tv-gép ennyi volt a napom. Bicóztam, bevásároltam, majd jött barátnőm. Boldog voltam, hogy az első estét nem kell egyedül töltenem. Szokásos bohóckodás őrültködés, néha komolyan elfelejtettem, hogy a szívem helye sajog. Fájóan sajog. Elvitte egy szőke-herceg, észveszejtően kék szemekkel. Elvitte és magánál tartja!
Este még beszéltünk telefonon... és boldog voltam, hogy nem egyedül alszom el, mert az nagyon nehéz lett volna!
"Amikor mi ketten búcsúzunk,
a lelkünknek az mindig egy halál."